Juhász Gyula Ember, állat című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Egy lovat vert egy ember a Tiszánál,
-    U -   -   U   -  U  U  U  - -   
Szelíd sömlyék közt, borús ég alatt.
  U -   -   -   -     U -  -  U -    
Szegény, vert állat nyerített s a száján
  U -     -   -  -    U - -     U   - - 
A hab fehérlett és a gondolat
U  -   U -  -   -  U  -  U U 
Az ember vak agyában csak derengett.
U  -  -   U  U  - -    -   U -  -    
Szegény vak ember, míg te egyre verted
  U -    U  -  -    -   U -   U  -  -  
Szegény lovat, én sírtam tehetetlen
  U -    U U   -   -  -   U U -  -  
S az égre, földre néztem és kerestem
  U  -  U   -   U  -  U  -   U -  U 
Az Istent, aki jó, aki hatalmas,
U  -  -    U U  -  U U  U -  U  
A megváltásra gondoltam. Kereszten
U  -  -  -  U  -  -  -    U -   -  
Halt Krisztus. S győz az ostor, dárda, kardvas.
 -     -   -       -  U  -  -    -  U   -   U  
A

B

A

C

D

D

D

D

B

D

B

 11

10

11

10

11

11

11

11

11

11

11























Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom