Szerző
Juhász Gyula

Juhász Gyula

a 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője

1883. április 4. — 1937. április 6.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1438 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. május 29.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Juhász Gyula

Halottaim

Halottaim találkoznak velem
És mondják halkan: Testvér, türelem.

És mondják némán: Gyermekem, vigyázat,
Elmúlnak lassan minden földi lázak.

És súgják: tűnő minden cifra pompa
S vígan mutatnak békés csillagokba.

És rámhajolnak és siratnak ők itt:
Elfogynak boraid és szeretőid,

Nézz ránk, ölelj át mosolyogva minket,
Szeresd, keresd elrejtett kincseinket,

Reád is vár a nagy, csodás örökség,
Töröld le vígan földünk balga könnyét.

Juhász Gyula aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom