Baróti Szabó Dávid Magyarországnak hajdani szomorú sorsa című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Felhőkből zúdúlva midőn lerohantak az essők,
 -  -  -   - -  U  U -   U U -  U  U  -  -  
A nap öröm-színben, kékes egekre kiszáll;
U  U  U -    -  -    - U  U -  U  U  -   
A zúgó szelek harcok után békére ha léptek,
U  - -   U -   -  U  U -   - - U  U  -  U  
Öbleiből kifeszűlt tenger haragja lohad;
-  UU -   U U  -    -  -   U -  U  U -   
Nem tud hazánk a homályok után napfényre derűlni:
 -   -   U -   U  U -  U  U -   -  -   U  U -  U  
Amit fájlaljon s féljen, örökre talál.
U -   -  -  -     -  U   U -  U  U -   
Bújában Niobé kővé vált; annak azonban
 - - -   UU -  - -  -    -  U  U -  -  
Megtörlé szemeit nem sok időre halál.
 -  -  -   U U-   -   U  U - U  U -  
Ez pedig él; ámbátor, hogy él, nem tudja, de mégis
-   U U  -   -  - -    U   -    -   -  U   U  - U 
Él, s látván örökös kínjait, egyre zokog.
-      -  -  U U -   -  UU   -   U  U U  
 15

13

15

14

16

12

14

13

15

13




Hexameter











Hexameter

Pentameter