Lovag vagyok
Király lovagja.
Fegyverem
szelíd, szomorú, tiszta nézés,
mellyel az éjt is megverem.
Páncélsisakos talizmánom:
valaki hamvas, szűzi csókja,
mely itt kacag homlokomon
és a számon -
Vagyonom: ének, holdsugár,
mely elhullámzik messze, messze!
És mellemen egy őszi virág
a Becsületrend Nagykeresztje.
Szatmár, 1926. március 25.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!