Dsida Jenő

Lovag vagyok

Király lovagja.

Fegyverem
szelíd, szomorú, tiszta nézés,
mellyel az éjt is megverem.

Páncélsisakos talizmánom:
valaki hamvas, szűzi csókja,
mely itt kacag homlokomon
és a számon -
Vagyonom: ének, holdsugár,
mely elhullámzik messze, messze!

És mellemen egy őszi virág
a Becsületrend Nagykeresztje.