Egy éh holló lopott egykor egy darab sajtot, U - - - U - - U - U - - U Amellyel egy nagy fára száll. U - U - - - U - Felettebb éhes volt, s folyt szájából a nyál, U - - - - - - - - - U - Midőn egy vándorló rókát is arra hajtott U - - - - - - - U - U - - A szerencse - vagy szerencsétlenség. U U - U - U - - - - Ha éh volt a holló, ez is az volt ám még! U - - U - - U U - - - - Hogy szárnya nincs, csak azt bánta, - - U - U - - U Mert éh gyomrának szánta - - - - - - U Mindjárt a sajtocskát, mihelyt a fához ért. - - U - - - U - U - U - Hogy azt azért gyomrába csalja bé, minden fortélyt meghány U - U - - - U - U - - - - - - - S ily szókra fakad végre ki: - - U U - - U U E szép madárhoz képest a páva mi? U - U - - - - U - U U S mi a legfestettb publikány? U U - - - - U - Ám tartsa szépnek más a zöldet, sárgát, kéket; - - U - - - U - - - - - U Ám légyen szép a pontzjon s karmazsin: - - - - U - - - U - Csak paraszt-ízlésűk becsűlik a festéket, - U - - - - U - U U - - U Az én szemem előtt legszebb a hollószín. U - U U U - - - U - - - Én a hízelkedést nem szoktam: Fénix volnál, - U - - U - - - - - - - - Ha még emellett szépen szólnál. - U - U - - - - - - Itt a bolond madár akarta - U U - U - U - U Mutatni gyöngyszavát; de kicsúszék a sajt, U - U - U - U U - - U - S azt csakhamar a róka felkaparta. - - U U U - U - U - U Az elbámúlt holló nézi s nagyot sohajt. U - - - - - - - U - U - De nem gondolt azzal a róka, hogy sohajtott, U - - - - U U - U - U - - Sőt ilyen csúfot űz: Tudd meg azt, jó madár! - U - - U - - U - - U - Hogy a hízelkedés ily jutalommal jár. U U - - U - - U U - - - Úgy-e, hogy csak megért e leckém egy kis sajtot? - U - - U - U - - - - - U * Az emberek között is be sok van ily csalóka U - U - U - - U - U - U - U Szót színlő róka! - - - - U
| A
B
B
A
C
C
D
D
E
F
G
H
F
I
H
I
J
K
K
L
L
L
M
A
B
B
A
| 13
8
12
13
10
12
8
7
12
16
8
11
8
13
10
13
12
13
9
9
12
11
12
13
12
12
13
| | A
| 1
| | A
A
| 14
5
| ^ Bokorrím
| | |
| Alliteráció
|