Arany kalásszal ékes rónaság, U - U - U - - - U - Melynek fölötte lenge délibáb - - U - U - U - U - Enyelgve űz tündér játékokat, U - U - - - - - U U Ismersz-e még? oh ismerd meg fiad! - - U - U - - - UU Rég volt, igaz, midőn e jegenyék - - U - U - U U U - Árnyékain utószor pihenék, - - UU U - - U U - Fejem fölött míg őszi légen át U - U - - - U - U - Vándor darúid V betűje szállt; - - U -- U - U - Midőn az ősi háznak küszöbén U - U - U - - U U - A búcsu tördelt hangját rebegém; U - U - - - - U U - S a jó anyának áldó végszavát U - U - U - - - U - A szellők már régen széthordozák. U - - - - - - - U - Azóta hosszu évsor született, U - U - U - - U U - És hosszu évsor veszte életet, - - U - - - U - U - S a változó szerencse szekerén U - U - U - U U U - A nagyvilágot összejártam én. U - U - U - U - U - A nagyvilág az életiskola; U - U - U - U - U U Verítékemből ott sok elfolya, U - - - - - U - U U Mert oly göröngyös, oly kemény az ut, - - U - U - U - U U Az ember annyi sivatagra jut. U - U - U U U - U U Ezt én tudom - mikép nem tudja más - - - U - U - - - U - Kit ürömével a tapasztalás U U U - U U U - U - Sötét pohárból annyiszor kinált, U - U - - - U - U - Hogy ittam volna inkább a halált! U - - - U - - U U - De most a bút, a hosszu kínokat, U - U - U - U - U - Melyektől szívem oly gyakran dagadt, U - - - U - - - U - És minden szenvedés emlékzetét - - - - U - - - U - Egy szent öröm könyűje mossa szét: - - U - U - U - U - Mert ahol enyhe bölcsőm lágy ölén - U U - U - - - U - Az anyatejnek mézét ízlelém: U U U - - - - - U - Vidám napod mosolyg ismét reám, U - U - U - - - U- Hű gyermekedre, édes szép hazám! - - U - U - - - U -
| 10
10
10
10
10
10
10
9
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
|
|