Gondolj el nem múló zenékre lelkem,
- - - - - - U - U - -
Szűz csillagokon fönn az égi kertben.
- - U U - - U - U - U
És éjszakára, melynek tükörében
- - U - U - - U U - U
Elsápad minden árnyék földön, égen.
- - - - U - - - U - U
Ember Fiára, ki lenn járt e tájon,
- - U- U U - - U - -
Hogy minden szív eztán remélve fájjon,
- - - - - - U - U - U
Az ő hajára, mely szőkébb a holdnál
U - U - U - - - U - -
És a halálra, mely békébe pólyál.
- U U - U - - - U - -
(E verset írtam messze költözőben,
U - U - - - U - U - -
Fekete márvány alján, temetőben.)
U U U - - - - U U - U
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| | |
|
|