Gondolj el nem múló zenékre lelkem, - - - - - - U - U - - Szűz csillagokon fönn az égi kertben. - - U U - - U - U - U És éjszakára, melynek tükörében - - U - U - - U U - U Elsápad minden árnyék földön, égen. - - - - U - - - U - U Ember Fiára, ki lenn járt e tájon, - - U- U U - - U - - Hogy minden szív eztán remélve fájjon, - - - - - - U - U - U Az ő hajára, mely szőkébb a holdnál U - U - U - - - U - - És a halálra, mely békébe pólyál. - U U - U - - - U - - (E verset írtam messze költözőben, U - U - - - U - U - - Fekete márvány alján, temetőben.) U U U - - - - U U - U
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| | |
|
|