Írom e fekete verset
- U U U U U - U
ezerkilencszázhuszonnyolcban,
U - U - - U - - -
mikor emberek megőrülnek,
U U - U - U - - -
mikor a tükrök összetörnek.
U U U - U - U - U
Talán görbetükör a tükör
U - - U U U U U -
s csak én látom nyilt, síma lapnak.
U - - - - - U - -
Talán holnapra összetörik
U - - - U - U U U
a lelkem.
U - U
De ma még belőle szikrázik
U U - U - U - - U
a zajgó, végtelen világ, -
U - - - U - U -
egyszerre vetülnek a parányi csirák
- - U U - U U U - U U -
s a robbanva zuhanó égitestek.
U - - U U U - - U - U
Valamelyik eldugott sarkából
U U U U - U - - - -
gyászkocsit indít február
- U U - - - U-
s egy furcsa maszkkal kevesebb kergül
- - U - - U U - - U
az őrült karneválban.
U - - - U - U
| A
B
C
C
| 8
9
9
9
| | A
B
C
D
| 9
9
9
3
| | A
B
B
C
| 9
8
12
11
| | A
B
C
D
| 10
8
10
7
| | | |
|
|