A kályha tüze pattog. Körbe kába,
U - U U U - - - U - U
nagy fáradtsággal fejek hullanak össze
- - - - - U - - U U - U
s valami titkos vágytól ösztönözve
U U U - - - - - U - U
bámulnak ki a csöndes éjszakába.
- - - U U - U - U - U
Valaki kell, hogy szívüket nyűgözze
U U U - - - U - - - U
és babráljon az özvegy nők hajában
- - - U U - - - U - U
és megcsókolja mind, aki hiába
- - - - U - U U U- U
gondol vissza tavaszra, nyárra, őszre.
- - - U U - U - U - U
| A
B
B
A
| 11
12
11
11
| ^ Ölelkező rím
| A
B
B
A
| 11
11
11
11
| ^ Ölelkező rím
| | |
| Alliteráció
|