Kacagsz
Olyan vidáman, édesen kacagsz,
Mint ezüst csengő, csilingelve, halkan!...
És hallatára idebenn
Egy emlék fut át szívemen:
Valamikor még én is így kacagtam...
Olyan vidáman, édesen kacagsz!
És aki hallja, úgy örül a lelke!...
Csak én nekem nincs benne boldogságom,
Nekem égető könny szökik szemembe,
Én siratom a régi kacagásom...
1924. március 15.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!