Szerző
Juhász Gyula

Juhász Gyula

a 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője

1883. április 4. — 1937. április 6.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1407 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. április 5.

Megosztás

Címkék

Juhász Gyula

Tehenek

Minden este fáradt baktatással
Elvonulnak ablakom előtt,
Feketén és fehéren kocognak
És nem látnak soha engem ők.

Nem tudják, hogy felleg jár az égen
És kigyúlnak fönn a csillagok,
Nem tudják, hogy nyílnak az akácok
S kémény füstje égbe kanyarog.

Minden este jönnek nagy csapatban,
A szemükben egy bánat borong
S ami bennük elmondatlanul fáj,
Monoton zokogja a kolomp.

Juhász Gyula aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!