Sötét haja szikrákat szórt,
U - U U - - - -
Dió-szeme lángban égett,
U- U U - U - -
Csípője ringott, a büszke
- - U - - U - U
Kreol-arca vakított.
UU - U U - -
Szeme, vágya, eper-ajka,
U U - U U U - U
Szíve, csókja mindig könnyes.
- U - U - - - U
Ilyen volt a legszebb asszony,
U - - U - - - U
Az én fiatal anyám.
U - UU U U -
Csak azért volt ő olyan szép,
U U - - - U - -
Hogy ő engem megteremjen,
U - - - - U - -
Hogy ő engem megfoganjon
U - - - - U - -
S aztán jöjjön a pokol.
- - - U U U U
Bizarr kontyán ült az átok.
U - - - - U - U
Ez az asszony csak azért jött,
U U - - U U - -
Hogy szülje a legbizarabb,
- - U U - U U -
A legszomorubb fiút.
U - U U - U-
Ő szülje az átok sarját
- - U U - - - -
Erre a bús, magyar földre,
- U U - U - - U
Az új hangú tehetetlent,
U - - - U U - -
Pacsirta-álcás sirályt.
U - U - - U -
Fénye sincs ma a szemének,
- U - U U U - -
Feketéje a hajának,
U U - U U U - -
Töpörödött, béna asszony
U U U - - U - U
Az én édes jó anyám.
U - - - - U -
Én kergettem a vénségbe:
- - - U U - - U
Nem jár tőle olyan távol
- - - U U - - -
Senki, mint torz-életével
- U - - - U - U
Az ő szomoru fia.
U - U U U UU
| 8
8
8
7
8
8
8
7
8
8
8
7
8
8
8
7
8
8
8
7
8
8
8
7
8
8
8
7
| Alliteráció
|