Merengés, ó, merengés, mélyén a csöndes éjnek
U - - - U - - - - U - U - -
Rejtelmes látcsövünk, szelíd kristályu lencse,
- - - - U - U - - - U - U
Mért néz ma rajtad újra a csüggedt, árva lélek,
- - U - U - U U - - - U - -
Kutatva: sorsa éjén arany planéta leng-e?
U - U - U - - U - U - U - U
Merengés, ó, merengés, oly írral telt szelence,
U - - - U - - U - - - U - U
Minővel látni kenték szemük varázsló vének,
U - - - U - - U - U - - - -
Hogy szirtek rejtett kincsét előttük megjelentse,
- - - - - - - U - - - U - U
Ó, mért mutatsz megint fényt a lélek bús szemének?
- - U - U - - U - - - U - U
Merengés, ó, merengés, hisz hazugok a fények,
U - - - U - - - U U U U - -
S mint sós lehű lagúnán a cifra, vén Velence,
- - U - U - - U - U - U - U
Csak ringasz renyhe tükrén a könnyek tengerének -
- - - - U - - U - - - U - U
A tétlen búsulótól elfordul a szerencse,
U - - - U - - - - U U U - U
És meg nem könyörülnek őrajta semmi mélyek,
- - - U U - U - - U - U - -
Sem fenn az égi szférák őnéki nem zenélnek...
- - U - - - - - - U - U - U
| A
B
A
B
| 14
13
14
14
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 14
14
14
14
| ^ Keresztrím
| A
B
A
| 14
14
14
| | A
B
B
| 14
14
14
| | | |
| Alliteráció
Alliteráció
|