A` szunnyadó fél földet örökre nem - - U - - - U U - U - Fátylozza éjköd, holdtalan éjhomály, - - U - - - U U - U - Midőn kelet` rózsás öléből U - U - - - U - - Nap mosolyog ki, - letűn az éjgyász. - U U - U U - U - - Hó közt didergő földet örökre nem - - U - - - U U - U - Lánczol le metsző szél üveghíd alá, - - U - - - U - - U - Hogy ott aludjék renyhe álmot, U - U - - - U - - Mint hamu sír` rideg éjjelében. - U U - U U - U - U Tél` sírbilincsét feltöri a` tavasz, - - U - - - U U - U U Ez a` teremtés` tünde menyasszonya, U - U - - - U U - U U Ha ez mosolyg: a` már halott föld U - U - - - U - - Báj alakot nyer özön virággal. - U U - U U - U - U A` szenvedés` vérkönye után öröm - - - U - - U U U - U - Sugár dereng föl bánatos arczokon, U - U - - - U U - U - `S a` fájdalomnak mély keservű - - U - - - U - - Éneke végre dalokra fordúl. - U U - U U - U - - Ne csüggedezz hát! bárha lenyomva tart U - U - - - U U - U - Most érczigában sorsod. Erős kebel, - - U - - - U U - U - Hit és reménység nem remegnek, U - U - - - U - - Nem, ha pokol zajog is köröttök. - U U - U U - U - U
| 12
11
10
10
11
11
9
11
13
13
10
10
13
11
11
10
11
11
9
10
|
|