Tóth Árpád Az arany park című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
A fákon a virágzás fájó kéje
U  - U  U  U -  -   - -  - U 
Borzong végig: mélyen sohajtanak,
 -  -    - -    -  -   U -  U -   
Már lángkocsin zenitre hajt a nap,
 -   -   U  -   U -  U  -   U  -   
S tüzet lehell a bimbók szűzi mélye.
   U -   U -   U  -  -    - U  -  U  

  
Rád gondolok, ki vársz még rám, remélve,
 -   -  U -    U  -     -   -    U -  U 
Ifjúságod fénylő fái alatt,
-  - - -   -   -  -U U -    
Halk arany ágak hozzád hajlanak,
 -   U U   - -   -  -   -  U -   
S szived reszket, s zeng vágyaid zenéje.
    U -   -   -      -    -  U-   U - U  

 
Ó, vársz s mosolygsz a fák közt, drága úrnő,
-   -       U -      U  -   -      - U -  -  
De arany parkod árnyán már a bú nő,
 U U -    -  U  -   -   -  U  -  -  
Mérges bogyójú, vad, sötét növény...
 -  -   U  - -   -    U -   U -      

  
S jaj, tán mire elérlek, tépve, verten,
   -    -   U U U -  -    -  U   -  -   
Jajduló szél vonaglik át a kerten,
 -  U -   -   U -  U  -  U  -  -   
S az esti fák közt kialszik a fény...
  U  -  U  -   -    U-   U  U  -     
A

B

B

A

 11

10

10

11

^ Ölelkező rím
A

B

B

A

 11

10

10

11

^ Ölelkező rím
A

A

B

 11

11

10

A

A

B

 11

11

10











Alliteráció

Alliteráció

Alliteráció