Szerző
Szily Kálmán

Szily Kálmán

fizikus, nyelvész és tanár

1838. június 29. — 1924. július 24.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1655 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. március 22.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Szily Kálmán

Chemiai-versemény

BUNSEN szerint fémek negyvenheten vannak,
Ha tudná, örülne TÖRÖK JÁNOS annak.
Negyvenheten és tizenkét nemzetségben,
Szent szám, minthogy ott áll az ó-szövetségben
Egy nemzetségben több, másikban kevesebb
Hadd írjak - új dolog - őrólok éneket.

Nátrium legelől jár, ő a fővezér;
Maga van, büszke, a többivel meg se fér.
Metall-mágnás; roppant nagy az ő országa.
Szégyen tőle: annyit járni a konyhára.

Most jön a kálium, szép kis öccsével,
Ő csukva, összeveszne az oxygénnel.
Híres a két kis öcs, érdeklik az embert,
Itt találták őket Kirchoff és Róbert.

Vérlángú líthium-mal jön egy kis sereg
Vakító magnézium itten "keser"-eg.

Mész -, strontián -, baryt-nak beadott VOLTA
Tudjuk már, mi légyen a dolognak volta.
Jó lett volna úgy-é elem-nek beállni?
Nektek bajotokra született GALVÁNI.

Jöttek hárman, nevök: erbeny, terbeny, ytter
Izök alkalmasint ekkelhaft és bitter.

Cer -, lanthan -, disym-ről kár lenne beszélni,
Doktorátuson nem kell ezektől félni.

Tész thorium, timany, beryll egy csoportot,
Csak a középső lát, Deville óta, boltot.

Hár ezek kilencen vajjon kit kísérnek?
Vegyészink őt cseleny-nek keresztelék meg.
A jámbornak becsületes neve mángán,
Mi is így hívjuk tán majd esztendők jártán.
Itt a vanádium, vas, chróm, urán, nickel.
(Olvasóm, nehéz a kádencia, hidd el!)
Kobalt, zink, indium s thallium a végén,
Egyik szemével már az ólomra nézvén.

Az ólommal kezdett BUNSEN új csapatot,
Belé foglalt fémet, úgy valami hatot.
Bizmut, réz, cadmium, higany s mi ez? szilber!
Te is oxydálódtál? így jár az ember!
Hevedben nem tudtál O-nak ellentállni,
Ily szégyen, úrból ennyire alászállni!

Au! Félre plebs! Most jönnek a nagyurak;
Elől az arany - itt is ő csinál utat.
Pt, Pd, Rh előzi Ir, Ru, Os-t
Ezeken aztán nem fog semmiféle Roszt.

Pát inas kullog még itt; wolfrám, molybdén -
- Urak után cselédnéppel vesződném én?

Stannum, titán, tantal, niob járnak hátul,
De messze estek a közös jó baráttul!
Szegény zircón! Tudni én csak azt szeretném,
Ha a titán metall, azért nem vagy te is fém?...

Elhallgat a lantos, elzöndül az ének,
Ajánljuk magunkat hős WARTHA VINCÉnek!

Szílyczium

1865, Heidelberga

Szily Kálmán aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!