Nagy Imre

Sírhoz

Hová a’ rágalom’
Tőr nyelve el nem ér,
Hol árulás miatt
Nem ömlik tiszta vér

Hová vad káröröm
Epéjét vesztve hat,
Hol a’ kaján irigy
Nem forral átkokat;

Hová kény’ ostora
Nem csapkod gyilkosúl,
Hol béke’ lágy ölén
Szent nyugalom virul;

Hová bájfényt a’ hit
‘S remény’ világa vét,
Hol üdv’ egébe kél
A’ földi puszta lét;

Hová a’ szenvedő
Kínját feledni száll,
Hol nyugovók felett
Őrt a’ nagy isten áll, -

Oh sír! te néma hon
A’ hamvadás’ ölén:
Fogadj polgárodul,
Kebledbe vágyom én.