Döbrentei Gábor Hazai ügy, a nemzeti nyelvre nézve című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Szerettem a hazát`
  U -  U  U  U -   
Megszegtem kedvéért szívem örömeit,
 -   -  -   -  --     - U  U U U-   
Csakhogy látnám jőni ragyogó csillagát;
  -  -    -  -   - U  U  U -   -  U -   
Reszketve gyujtottam éjjelim mécseit:
 -   -  U   -  -  U  -  U -   -  U-    
Mim érte? a szent ügy most is tapodtatik,
 U  -  U  U   -   -    -   -   U -  U -   
S híve, tört oltára mellé taszittatik.
   - U   -   -  - U  -  -  U  -  U U   

  
Szegény fásult haza!
  U -    - -    U U  
Legdicsőbb elméid koszorúzatlanok,
 -  U  -   -  --   U  U - -  U U  
Amilyeket máshon büszkén jutalmaza,
U U  U -   -  -   -   -   U -  U U  
Nálad üres hirű vigasztalatlanok,
 - U  U -   U -  U -   U -  U -   
Pazarlják éretted hősi erejeket,
 U -   -  - -  -   - U U U U -   
S te inkább töröd, mint élesztnéd lelkeket.
   U -  -    U -    -   - -    -   -  U U   

 
Ők megsajnállanak,
-   -  -  -  U -   
S ifjan nekivágva sülyesztő éjednek,
  -  -   U U -  U  U  -   - - -  -   
Rontják, törik, amik díszedben gátlanak;
 -   -    U U   U -   -  -  -   -  U -   
Fejtik tüzét lomhán eltapodt nyelvednek,
 -  -   U -   -  -  -  U -     -  -  -   
S hajdan dicsőséged parlagosúlt útján
   -  -   U  - - -   -  U U -   -  - 
Új virágod csattan lelkesb fiad lantján.
-   U - -    -  -   -  -    U-   -   -   

 
Az ifju mit nem mer?
U  -  U  -   -   -   
Híres tettű nevek sugárzását issza,
 - -   -  -  U -   U -  - -  -   U  
Pajzstrengető karja ezer hydrát lever,
 -     -  U -  -  U U -      -   U -   
Vak hátráltatóját porba nyomja vissza;
 -   -  -  U - -   -  U   -  U  -   U  
S még tapasztalatlan szíve szép árjában
   -   U -   U -  -    - U   -  -  - -  
Nagyra kelendő Nap szenderg hajnalában.
 -   U  U -  -  -    -  -    -  U - U   

  
De mire ébred fel!
 U  U U -  -   -   
Magát-rontó hideg serget veszen észre.
 U -   -  -  U -   -  -   U  U  -   U  
S hull a magasan járt, roncsolt érzésivel;
   -   U  U U -   -     -   -   -  - U -   
Búsan néz a szépen elgondolt egészre;
 - -   -  U   - U  -  -  -   U -   U  
S aki messze repült s hitte, hogy nagyot tesz;
  U U  -   U  U -      -  U   -    U  -   U   
Egy kis körbe szorult szendergő férfi lesz.
-    -   -  U   U -     -  -  -  -  U  U    

 
El ugyan nem gyávúl,
U  U  -   -    - -   
Kicsordúlt nagy könnyét letörli hirtelen,
 U  -  -    -    -   -   U -  U  -  U -   
Lelke megzúzva is szikrát pattantva gyúl.
 -  U  -  -  U -    -  -   -  -   U   -   
Lágy panaszba fúlni látja hogy dísztelen.
 -    U -   U  -  U  -  U  -    -   U U  
Olvadást csak azért engedne szívének,
-  U -     U  U -   -  -  U   - - -   
Hogy, ah, ő ne érje hunytát nemzetének.
 U    U   -  U -  U  -   -   -  U - U   

  
Meg-meglátogatják
 -   -  - U -  -  
Magányában régibb szétoszlott képet,
 U -  - -   - -     - -   -    - -   
Mátyás fényén s Mohács sirján hordozgatják,
 -  -   -  -     U -    -  -   -  -  -  -   
S erre megint forrnak fojtott érzései,
  -  U  U -    -   -   -  -   -  - UU  
Felkönyörg hazája ősi istenének,
 -  U  -    U - U - U -  U - -   
Nyisson ragyogó kort nemzetünk nyelvének.
  -  -   U  U -  -    -  U -     -  - U  
A

B

C

B

D

D

 7

12

12

12

12

12

A

B

A

B

C

C

 6

12

12

12

12

12

A

B

A

B

C

C

 6

12

12

12

12

12

A

B

A

B

C

C

 6

12

11

12

12

12

A

B

A

B

C

C

 6

12

12

12

12

12

A

B

A

B

C

C

 6

12

12

12

12

12

A

B

A

C

B

B

 6

11

12

12

12

12































































































Alliteráció