Kosztolányi Dezső A hídon című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Húsz éves voltam és egy éjjel
 -   - -   -  U  -  U   -  -  
tíz óra tájt, színház után
 -  - U  -      -  -  U - 
a nyári csillagokra nézve
U   - U   -  U -  U  -  U 
haladtam által a Dunán,
 U -  U  -  U  U  U -   
köröttem minden oly csodás volt,
 U -  -   -  U  -     U -   -   
a híd, hegy tűzzáporba lángolt,
U  -    -    -  - -  U  -  -   
alant zokogtak a habok,
U -    U -  U  U  U -   
s egy téveteg hajó a vízben
  -    - U -   U - U  -  -  
hintázva ballagott.
 -  -  U  -  U -    

 
És én megálltam álmodozva
-  -   U -   U  -  U -  U
a lüktető mélység felett,
U  -  U -  -   -   U -    
fejem a hídkarfára nyomtam,
 U U  U  -  -  - U   -  -   
szájam sirástól reszketett.
  - -   U -  -   -   U -    
Szellő bujálkodott a habbal,
  -  -  U -  U -   U  -  -   
beszélt a víz susogva, halkal,
 U  -   U  -   U -  U   -  -   
titokzatos, bús volt az éj,
 U -  U -    -   -   U  -   
s a selymes és szagos víz árja
  U  -   U  -    U -   -  -  U 
hullámos, tiszta, mély.
 -  - -    -   U   -    

  
Ma is emlékezem az éjre,
 U U  -  - U U  U  -  U 
üres vágyódással tele,
U -   -  - -  -   U U 
egy céltalan nap tompa éjén
-    -  U -   -   -  U - -  
bámultam a vizekre le.
 - -  U  U  U -  U  U  
Jöttek hajók zord lángtaréjjal,
 -  -   U -   -    -   U -  -   
hullám feszült fel, mint setét fal,
 -  -   U  -    -    -    U -   U  
eltünt a hab, el a hajó,
-  -   U  U   U  U  U -  
sóhaj vonaglott a setétben:
 - -   U -  -   U  U -  U   
a perc oly illanó.
U  -   U   -  U -  

  
S miért, miért nem? sirni kezdtem,
   U-     U-    -    -  U  -   U  
agyamba nyilalt, hogyha majd
U  -  U   U -     -   U  -  
egyszer letörve, elfakulva,
-    -   U -  U  -  U -  U 
az aggkor nyugalomra hajt,
U  -   -    U U -  U  -    
gondolok-e a titkos éjre,
 -  U U  U U  -  U  -  U  
s elém tünik-e majd igézve
  U -   U U  U  -   U -  U
e híd, e hab, e tűz-virág,
U  -   U  U   U  -   U -   
s az éj, amelyre a sugár szőtt
  U  -   U -   U U  U -    -   
vörös lángpántlikát?
 U -   -   -   U -   

  
S hogy érzem akkor ezt az éjet?
   U   -  U  -  U  -   U  - -   
megrogyva, búsan, társtalan?
 -  -   U   - -    -   U -   
S mint látom a híd-bolton álló
   -    - U  U  -   -  U  -  - 
huszéves ifjut, enmagam?
 U  - U  -  U   -  U -   
Sirok, avagy csak ámulok tán
 U U   U -     U  - U -   - 
a könnyü perc hamar lefolytán?
U  -   U  -    U -   U -   -   
Vagy tördelem eres kezem,
 -    -  U U  U -   U -   
s a habzenére, lángözönre
  U  -  U - U   -  U -  U 
nem is emlékezem?
 U  U  -  - U U   

  
Ki tudja... Mostan is gyakorta
 U  -  U     -  U  -    U -  U
úgy rémlik, mint egy költemény
-    -  -    -   -    -  U -  
az én sirásos, nyári éjem,
U  -   U - -     - U - U  
az én könnyes álom-regém.
U  -   -   U  - -   U -  
Olyan, mint egy ezüstös álom,
U  -    -   U   U -  U  - -   
mely ifjan hull a sírba le,
 U   -  -   -   U  -  U  U  
s ma sem tudom, hogy az az ifjú
   U  -   U -    U   U  U  -  -
Én voltam-e?...
-   -  U  U    
A

B

A

B

C

C

D

E

D

 9

8

9

8

9

9

8

9

6

A

B

A

B

C

C

D

E

D

 9

8

9

8

9

9

8

9

6

A

B

C

B

D

D

E

A

E

 9

8

9

8

9

9

8

9

6

A

B

C

B

D

D

E

F

E

 9

8

9

8

9

9

8

9

6

A

B

C

B

D

D

E

F

E

 9

8

9

8

9

9

8

9

6

A

B

C

B

D

E

F

E

 9

8

9

8

9

8

9

4



























Alliteráció























Alliteráció