Még szöszke, bájos volt, anyányi gyermek,
- - U - - - U - U - -
felvette mégis a nehéz vasat,
- - U - U U U - U -
de Gyöngyvér árnya a nyomába lengett,
U - - - U U U - U - -
hogy gyenge szíve majdnem meghasadt.
- - U - U - - - U -
Magába volt a véres küzdelembe
U - U - U - - - U - U
és nem vegyült a vígadók közé,
- - U - U - U - U -
ha tábori tűz gyulladott ki estve,
U - U U - - U - U - U
nagy, durva vértjét könnyel öntözé.
- - U - - - U - U -
S hogy részegen gajdoltak a vitézek,
- - U - - - U U U - -
dalolt szivében a halk szerelem
U - U - U U - U U -
s könnyezve a szűz csillagokra nézett.
- - U U - - U - U - -
A lányra gondolt, majd a messze sírra.
U - U - - - U - U - U
Könny lepte el szemét s merengve írta:
- - U - U - U - U - U
"Gombom, virágom, ágam, levelem."
- - U - U - - U U U
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
| 11
10
11
| | A
A
B
| 11
11
10
| | | |
|
|