Ne nézzetek e folt hátán folt köpenyre,
U - U U U - - - - U - U
Valamikor rég bársonyruha volt.
U U U - - - - U U -
Fényes, finom. Az édesanyám vette,
- - U U U - U U - - U
Ki arany hárfán altatót dalolt.
U U - - - - U - U -
Édesanyám hercegnő volt szegény
- U U - - - - - U -
És alkonyatkor sírva csókolt engem,
- - U - - - U - - - U
Arany haj és glória volt fején.
U - U - - UU - U -
És én elvesztettem.
- - - - - U
Ne nézzetek e koravén ábrázatra,
U - U U U U U - - - - U
Valamikor olyan volt, mint a hó,
U U U U U - - - U -
Szelíd, finom. Az édesapám arca,
U - U U U - U U - - U
Ki herceg volt, csodaszép, csodajó.
U - - - U U - U U -
Úr és beteg. Fehér kendő fején.
- - U - U - - - U -
Búcsúzó csókkal csókolt mindig engem.
- - - - - - - - U - U
Úgy csókolt, mint a haldokló remény.
- - - - U - - - U -
És én elvesztettem!
- - - - - U
Most keresem a régi palotánkat
- U U U U - U U U - U
És a hercegi édenkertemet.
- U - U U - - - U U
Az álmokat az arany nyoszolyában,
U - U U U U - U U - -
Tört játékomat, tűnt reményemet.
- - - U - - U - U U
És dalolom az édesanyám dalát
- U U U U - U U - U -
És apám csókját csókolom. Felettem
- U - - - - U - U - -
Szállnak az évek s én várom tovább,
- U U - - - - - U -
Amit elvesztettem!
U U - - - U
| A
B
A
B
C
A
C
A
| 12
10
11
10
10
11
10
6
| | A
B
A
B
C
D
C
D
| 12
10
11
10
10
11
10
6
| | A
B
A
B
C
B
D
B
| 11
10
11
10
11
11
10
6
| | | |
|
|