József Attila Mama című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Már egy hete csak a mamára
 -  -    U U   U  U  U - U 
gondolok mindíg, meg-megállva.
 -  U -   -  -    -   U -   U  
Nyikorgó kosárral ölében,
  U -  -  U -  U  U - -   
ment a padlásra, ment serényen.
 -   U  -  -  U   -    U -  U   

 
Én még őszinte ember voltam,
-   -  -  -  U -  -   -  U  
ordítottam, toporzékoltam.
-  - -  -    U -  - -  -   
Hagyja a dagadt ruhát másra.
 -   U U  U -    U -   -  U 
Engem vigyen föl a padlásra.
-  -   U  -   U  U  -  -  U  

  
Csak ment és teregetett némán,
  -   -   -   U U U -    - -   
nem szidott, nem is nézett énrám
 -    U -     U  -   - -   -  -  
s a ruhák fényesen, suhogva,
  U  U -   -  U -    U -  U  
keringtek, szálltak a magosba.
 U -   -     -   U  U  U -  U  

  
Nem nyafognék, de most már késő,
 -    U -  -    U  -    -   - -  
most látom, milyen óriás ő -
 -    - -    U  U  - U-  -   
szürke haja lebben az égen,
  -  U  U U  -  U  U  - -   
kékítőt old az ég vizében.
 - - -  -   U  -   U - U  
A

A

B

B

 9

9

9

9

^ Páros rím
A

A

B

B

 9

9

9

9

^ Páros rím
A

A

B

B

 9

9

9

9

^ Páros rím
A

A

B

B

 9

9

9

9

^ Páros rím


Alliteráció