Midőn szüleid és mind akik szeretünk U - U UU - - U - U U - Nyájas köszöntéssel tehozzád sietünk; - - U - - - U - - UU - Midőn kedvedért a - bár hiános - család U - - U - U - U- - U - Vígan ülte körül innepi asztalát: - U - U U U - U U - U - Kedves fiú, hát én mit adjak most neked? - - U- - - U - - - U U Egy édes csemegét: hizelgő éneket?... U - - U U - U - - - U U Nem! azt én nem adok, te sem várod, hiszem. U - - U U - U - - - U - Gaz, ki a Múzsáknak hamis tömjént viszen. - U U - - - U - - - U - Szégyen a lantra, mely költött érdem által - U U - U - - - - U - - Meggyaláztatni és gyalázni nem átall; - U - - U - U - U U - - Minél édesb, annál émelygősb csemege - U - - - - - - - - U U U Annál undoritóbb, minél szebb éneke. - - - U U - U - - - U U Zengjem érdemeid? oh, azok lehetnek: - U - U UU U U - U - U Állasz még küszöbén ifjú életednek; - - - U U - - - - U - U Előtted a küzdés, előtted a pálya, U - U U - - U - U U - U Az erőtlen csügged, az erős megállja. U U - - - U U U - U - U És tudod: az erő micsoda? - Akarat, - U U U U - U U U U U - Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat. U U - U U - U U - - U U Áldjad a jó Istent, ki megálda téged, - U U - - - U U - U - U Adván őreidül szerető szüléket, - - - UU - U U - U - U Adván eszközöket, elhárítni pályád - - - U U U - - - U - - - Annyi más futónak nehéz - akadályát. - U - U - - U - U U - - Áldjad Istent, hanem óvakodj`, amivel - U - - U U - U - U U U Ő álda meg, saját érdemül róni fel. - - U - U - - U - - U U Nemes önbizalom, de ne az önhittség, U U - U U - U U U - - - Rúgói lelkedet nagy célra feszítsék: - -U - U - - - U U - - Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, - U - - U U - U - U - U Ember lenni mindég, minden körülményben. - - - U - - - - U - - - Serdülj, kedves ifju... poharam cseng érted! - - - - U - U U U - - - - Légy ember, ha majdan azt az időt éred. - - - U - U - U U - - U Szeressed hazádat... Oh, a honszerelem U - - U - U U U - U U - Most lehet őszinte, igaz, önzéstelen. - U U - - U U U - - U - Ne is tőle kívánd, amit ő nem adhat: U - - U - - U U - U - - Magadban keressed az édes jutalmat. U - - U - U U - - U - - Csillagi nem lesznek, fényes díszjelei: - U U - - - - - - U UU Keresztje elég van, - de maga viseli. U - U U - - U U U U U U Vess számot erőddel s legjavát, amelyet, - - U U - - - U - U U - Leghasznosbnak itélsz, hazádnak szenteljed. - - - U U - U - - - - - Vagyon sok szüksége, sok fogyatkozása: U - - - - U - U - U - U Bárhol állj, csak tőled előmentét lássa. - U - - - U U - - - - U Serdülj, kedves ifju - habzó kelyhem dagad - - - - U - U - - - - U U A haza igényel munkás, hű fiakat. U U U U - - - - - UU U S ha talán, az érzés tengeréhez jutva, U U - U - - - U - - - U Néked a szelíd lant tisztessége jutna: - U U U - - - - - U - U Hass! buzdíts! egyesíts! hogy osztály ne légyen - - - U U - U - - U - - Köztünk, hol magyar szó, honfiérzet - szégyen. - - - U - - - U- - - - Virág a költészet... egy nép irodalma: U - U - - U - - U U - U De ha nem virágzik, nem is terem a fa. U U - U - - U - U U U U Ha pedig a tettdús férfikor elhíván U U U U - - - U U - - - A lanttól, komolyabb munkásságot kíván: U - - U U - - - - - - - Ne feledd, mily gyönge ama virág bokra, U U - - - U U U U - - U Van szüksége közös ápoló karokra. - - - U U U - U - U - U Serdülj, kedves ifju - még egyszer a kelyhet! - - - - U - U - - U U - - Nőj eléggé nagyra - betölteni helyed! - U - - - U U - U U U U
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
13
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
B
B
| 12
12
12
12
12
12
| | A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|