Sóhajtanak a bútorok ropogva,
- - U U U - U - U - U
titkos szavaktól reszket a homály,
- - U - - - U U U -
a lámpa füstje besuhan az orrba,
U - U - U U U U U - U
s az ágy fölött fullasztva szálldogál.
U - U - - - U - U -
Az óra ver és félős hangulat nyom,
U - U U - - - - U - U
a ház lakója nyughelyére tér.
U - U - U - U - U -
Mamlasz tevés-vevés hallszik a padlón,
- - U - U - - U U - -
vak buzgalommal rágcsál az egér.
- - U - - - - U U -
Fülünkre húzzuk hűvös paplanunkat,
U - U - - - - - U - -
pillánk nehéz, tüdőnk lihegve fullad,
- - U - U - U - U - U
és halhatatlan félést érezünk.
- - U - - - - - U -
S a zárt kapun bejő egy szörnyü férfi,
U - U - U - - - U - U
fehér a leple - még nevünk se kérdi -
U - U - U - U - U - U
ágyunkra ül s beszélni kezd velünk.
- - U - U - U - U -
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
A
B
| 11
11
10
| | A
A
B
| 11
11
10
| | | |
|
Alliteráció
|