Nem egy húron pendülünk, uraim, nem! U - - - - U - U U- - Hogy` üljek egy asztalhoz véletek, - - U U - - - - U - Kik azt sem tudjátok, hogy árva népem U - - - - - U - U - - Milyen nyomorult és milyen beteg. U - U U - - U - U U Én láttam a magyart rongy szalmaágyon, - - U U U - - - U- U A rideg ég takarta, mint kopott U U U - U - U - U - Daróc a koldust. Rágta tompa botját, U - U - - - U - U - - És ma megette a köd-holnapot. - U U - U U - - U U Láttam kutyákat habos selyem ágyon, - - U - - U - U U - - Kövérük tortán, húson nőve nőtt. U - - - - - - - U - S ott szülte gyermekét a puszta földön - - U - U - U - U - - Vajúdó asszony, az isten előtt. U - - - U U - U U - A baj közel, az isten messze, messze... U - U U U - - - U - U Várjuk, de soha nem találkozunk. - - U U U - U - U - Kimart eb a magyar, még csontra se kap, U - U U U - - - U U - Bendőnk elapad, kihull a fogunk. - - U U - U - U U - Nem, uraim, nem egy hajóban úszunk! U U U- U - U - U - - Bennem fajtám minden atomja fáj. - - - - - U U - U - Vadít az ősi kaszt - ember az ember! U - U - U - - U U - - De gyilkol a rend és öl a szabály. U - U U - - U U U -
| A
B
A
B
| 11
11
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
C
D
| 11
10
11
10
| | A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| | |
|
|