Szerző

Sipos Domokos

prózaíró, költő, megyei tisztviselő

1892. augusztus 4. — 1927. december 22.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1374 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2012. december 22.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Sipos Domokos

Csárdában

Milyen furcsa ez a csárda,
Milyen fakó a fala.
Ráterült az élet füstje,
Be savanyú a szaga.

Be homályos ez az ablak,
Pedig tegnap ragyogott.
Nem érdemes nézni rajta.
Belül bánat, kívül kétség
S a szívemet facsarja.

Be zavaros a muzsika,
Vak cimbalmos kopogtatja.
Milyen sunyi a vendéglős,
Szava mérges, bora csípős,
Hej, pedig én fizetek!

Kigombolom a lelkemet,
Odadobok ezer kincset,
Legényesen, duhajul!
De a pénzem itt már nem jár,
Magam vagyok, senki sem vár,
Lehajtom az asztalra a fejemet.

Sipos Domokos aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!