Te, ki látva könnyeim,
U U - U - UU
Oly setét, oly bús valál,
- U - - - U -
Volna szíved, gyászos éj!
- U - - - U -
Most reám mosolyganál;
- U- U - U -
Boldogságom érzenéd,
- - - U - U -
S áldanád a végzetet,
- U - U - U -
Mert örökre bírom én,
- U - U - U -
Akiért e szív epedt.
U U- U - U -
Lámpaként meggyújtanád
- U - - - U -
Tündöklő szép holdadat;
- - - - - U -
Csillagidnak ezrede
- U - U - U U
Ékesítné arcodat;
- U - - - U -
Hogy ragyogjon föld s egek
- U - - - U U
A szerencse ünnepén,
U U - U - U -
A midőn boldog levék,
U U - - - U -
Gyászod régi társa én.
- - - U - U -
De te, mint a néma sír,
U U - U - U -
Szívtelen vagy és hideg,
- U - U - U -
Képed zordon, elborúlt,
- - - U - U -
Kebled puszta, rengeteg.
- - - U - U -
Víg barátod vagy komor,
- U - - - U U
Arcod egyképpen setét;
- U - - - U -
Szánlak, hogy nem értheted
- - - U - U U
E sziv égi érzetét.
U U - U - U -
| A
B
C
B
D
E
C
E
| 7
7
7
7
7
7
7
7
| | A
B
C
B
C
D
D
E
| 7
7
7
7
7
7
7
7
| | A
B
C
B
D
E
F
E
| 7
7
7
7
7
7
7
7
| | | |
|
Alliteráció
|