Szerző
Eötvös József

Eötvös József

író, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja

1813. szeptember 3. — 1871. február 2.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1614 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. október 19.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Eötvös József

Dalnok és király

Szélvész üvölt, - a tenger
Egy sajkát zúg körűl,
Rajt' egy öreg király és
Egy ifju dalnok űl.

S mig korona övedzi
Az aggnak ősz haját,
Még fris babér az ifju
Redőtlen homlokát.

"Mit ér mostan hatalmam, -
Szól búsan a király; -
Ki annyi harczban győzött,
Dicsetlen sírt talál.

A nép könnyen felejti
Meghalt királyait,
Csak a ki jutalmazza,
Említi tetteit".

"Isten veled, szerelmem! -
A dalnok énekel; -
Isten veled örökre,
Ifjadnak halni kell.

Ha majdan énekemnek
Ismétled hangjait,
Gondolj reám is akkor,
Ki némán fekszem itt.

Elég gyönyört találtam,
Ne sírj, oh kedvesem:
Szerettem, énekeltem,
És ez elég nekem".

S a tenger inkább ordít,
A szél inkább fütyül,
A sajka szirtre vetve,
Törötten elmerűl. -

Megszűnt a vész, nyugodtan
Áll a tenger megint,
A holdvilág felkelve,
Reá ezüstöt hint.

A dalnok fris babérja
Fenn úszik tükörén:
Az aggnak koronája
Temetve fenekén.

1835.

Eötvös József aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


43Valeria

2013. december 21. 08:55

Sem az öreg, ha jó volt is nem kell a nemzetnek, sem az ifjú dalnok, ki szól az igazságról, alámeülnek a tengerben. A babérkoszorú úszik a vízen. Nemesné Valéria