sylvi59 kedvenc versei
Mennyi ember van,
akit szeretek.
Mennyi nő és férfi,
akit szeretek.
Piciny fiamnak kék szeme van,
A másiknak sötét, bogár;
Ez játszi, vidám, mint a tavasz,
Az szenvedélyes, mint a nyár.
Vidám elme
te! szerelme
az örökös tavasznak -
csend és béke
egy gyermeke,
kinél búk s ürmök asznak!
Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.
E földi élet csak küszöb
Egy fényes, magas Lét felé,
Midőn a lélek boldogan
Jut Istennek színe elé.
Rózsás ajkaidon mámoros élet él,
munkás két kezeden nyílik a friss tavasz,
hajlós-szál derekad - nincs fakadóbb virág!
Hűs és drága zafír szemed.
De jó annak, aki senkit
Nem szeret,
Mosolyoghat örök, fájó
Könny helyett,
Kinek álmát nem zavarja
Semmi sem,
Mert nem tudja, mily nagy kín a
Szerelem!