meszaroslajos60 kedvenc versei
Beteg vagyok egyetlenegy szótul...
Beteg vagyok egyetlenegy szótul,
Fáj a szivem, talán be se gyógyul.
Áldott csodáknak
Tükre a szemed,
Mert engem nézett.
Csöndes megint a temető,
Lobogó mécs kialudt,
Őszi szellő szaggatja a
Sirokon a koszorut.
Elszállott a madár
fekete felhőbe.
Messze jár a rózsám,
hír se jön felőle.
Istenem, istenem,
Jaj de meg is vertél!
Csapodár lányokat
Minek teremtettél?
Boldogtalan vagyok,
Mert nagyon szerettem.
Keresem mindenütt,
A kit elvesztettem.
Szomoruság az én hű szivem szerelme...
Szomoruság az én hű szivem szerelme,
Szomorufűz ága éjszaka termette.
De szeretném megmutatni szivemet!
De szeretném megmutatni szivemet!
Majd meglátnád, szőke kis lány, hogy szeret.
Őszi idő, ködös idő,
Bánom is én, akárminő!
Nem szomorubb, mint a lelkem,
Erdő, mező, rejts el engem!
Fecskemadárt tudakozom:
Hová készűl olyan nagyon?
Csak azt mondja csicseregve:
Szép virágos napkeletre.
Azt hittem: virág vagy,
Életem virága,
Szomoru sorsomnak
Egyetlen rózsája.
Feljöttek már a csillagok:
nyisd ki rózsám az ablakot.
Nyisd ki rózsám az ablakot:
Nézzük együtt a csillagot.