Paladin1992 kedvenc versei
Az én szivem sokat csatangolt,
de most már okul és tanul.
Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres -...
Majd csöndbe fagynak a dalok...
Majd csöndbe fagynak a dalok,
a hősiség eloldalog,
irgalmat kérnek a balog...
Ha lelked, logikád,
mint patak köveken
csevegve folyik át
dolgokon egeken -
Az őszutói barna alkonyat
Halkan piheg a pelyhező havon.
Ha könny csorog,
Ha kebel sír,
Ha jaj hallik,
Ha ég dörren,
Föld kerekén
Akármerre:
Az én könnyem,
Az én keblem...
Folyam, kebled hányszor repeszti meg
Hajó futása s dúló fergeteg!
Dalol a madársereg,
Hogy az erdő zeng belé,
Maszatos parasztgyerek
Inal a folyó felé.
Még alig volt reggel, már megint este van.
Még alig volt tavasz, már megint itt a tél.
Sápadt levél az ájult fáról
Lihegve a mély kútba hullt -
Ott álltam - néztem, láttam
És fölriadt a régi múlt.
Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.
Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt;
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.
Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.
Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.