Lucca kedvenc versei
Titok itt minden, magam is
És minden, ami élő,
Titok az innen távozó,
Az ide visszatérő.
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehellete a lobbant keszkenő.
Illő keresztényhez,
A templomba menni.
Letérdelni s szépen
Áhitatos lenni.
"Gondolat a nap alatt" munkádnak címe. - Ne tréfálj.
Ha eljönne a Csoda könnyű szárnyon,
S szívembe egyszer az a béke szállna,
Amelyre szörnyű szomjúsággal vágyom: -
Előbb elzárnám a láda fiába.