Zigány Árpád játékról szóló verseiköltő, író, újságíró és műfordító |
Esik a hó, gingalló:
Hóban járni, jaj de jó;
Fölmarkolom meggyúrom,
A Katiczát megdobom;
- Hopsza húgom, jól vigyázz,
Hogy a hóban meg ne fázz!
A kis Jutka megmosdatja,
megfüröszti babáját:
Meglátja ezt a kis Gyurka,
s mindjárt ő is hozzálát...
Kis paripám magyar fajta,
Nincsen sallang, csengő rajta,
Fából van a lába...
Ha fölülök a szánkóra,
mint a szél, úgy röpülök;
Kiabálok, sikongatok
tiszta szívből örülök;
Kalapomat meglengetem,
olyan nagyot kurjantok...
Czukrot, kávét árulok,
Mert én kis boltos vagyok;
Mi tetszik, kisasszonyom? -...
Egyik téglát a másikra
szépen fölrakom:
Ha elkészül ez a kis ház,
benne én lakom...
Ninini, a Ferike,
Czilinder a fejibe,
Nagy pipa a szájában,
Apja botja markában...
- Czicza, czicza, jól vigyázz,
a gombolyag szalad:
Rajta, ugorj rá hamar, -
Kapd be, - hámm! - egy falat!
Kugli babák sorban állanak,
mellettük a golyó:
Három-három minden sorban,
közepén a bíró...
Elfáradtunk a játékban,
most egy kissé pihenünk:
S indulunk is hazafelé,
mihelyt nem lesz melegünk...
Ni, hogy szalad ez a szánkó
a fagyos, fehér havon:
Ezt a drága mulatságot
bizony sokért nem adom!
Tollbokréta a fejében,
Éles balta az övében,
jön a Gyurka szaporán;
Támadásra, harczra készen,
Tetőtől-talpig egészen
marczona, hős indián.