Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály

magyar költő, író, ügyvéd, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja
1800. december 1. (Pusztanyék) — 1855. november 19. (Pest)

Szerző figyelése

(Szállj jó lovam...)

Szállj jó lovam, mint a madár...

Tovább...

(Szűz arcád...)

Szűz arcád kecseit forró ifjúi viránynak...

Tovább...

Vásárhelyi

Magadat nem érted, s mások értenének?

Tovább...

(Az embersziv örvényei)

Szívörvényeidet jobban mondhatni gödörnek...

Tovább...

(A természet örök könyvét...)

A természet örök könyvét forgatni ne szünjél...

Tovább...

Mostani szép vers, és fellengős

Ingadozásnélkűllévőségednekörűlő...

Tovább...

Ősök

Mintha nem őstől származnál, légy tetteid által...

Tovább...

A csalfa lány

Édesen a keserűt, keserűen mondod az édest...

Tovább...

(Végre köszöntésem...)

Végre köszöntésem, melyet most vinni tilalmas...

Tovább...

Kölcsey

Meg ne ijedjetek, a hazaföldnek szíve dobog fel...

Tovább...

00

(Metőfi)

Baltával jött fel Pindus tetejére Metőfi...

Tovább...

(Titka teremtésnek...)

Titka teremtésnek a természetbe merűlt el...

Tovább...

Nefelejts

A gyengéd nefelejts elhervad. Örökre virít az...

Tovább...

(Botlol, szürke...)

Botlol, szürke, ne tudd, üt gazdád érte, ne érezd...

Tovább...