Vachott Sándor

Vachott Sándor

költő, író, ügyvéd
1818. november 17. (Gyöngyös) — 1861. április 9. (Pest)

Szerző figyelése

Őszi dal

Őszi táj felett bolyongok,
Búmban egyedül;
Fergeteg veszen lapályon
És tetőn körül.

Tovább...

Sejtés

Közelgni érezem
Gyász végemet;
Nagy és sötét a bú,
Melly eltemet.

Tovább...

Merengés

Gonddal jár a gondolat,
Gondtalanság unalommal,
A gyönyörrel szédülés,
Érező szív fájdalommal.

Tovább...

Keszegen

Vörös sziklák felett
Oly jól esik nekem,
Hazám vidékein
Körültekintenem.

Tovább...

10

Vezérhang

Kebelből vedd a szót,
Ha vágyad írni kél:
Csak úgy beszélsz valót,
Ha szókat ott lelél.

Tovább...

György úr halálakor

Midőn utószor mentél ágyadig,
Érezve a bajt, mely rád nehezült,
Elképzelem mint csóváltad fejed'!
De oly közel nem sejtéd a halált.

Tovább...

Gyermek álmai

Mit álmodál, mondd, szívem gyermeke,
Ki oly mosolygva kelsz?
Talán kis őzet láttál zöld mezőn?
Anyádnak mit felelsz?

Tovább...

Sóhaj

Éjszak felé
Könnyű felhők szállnak,
Ha bánatim
Velök szállhatnának!

Tovább...

Balaton vidékén

Az vagy, kies vagy, fénylő Balaton!
Ölelve tartnak a part karjai,
S mert mondhatatlan szép ezüst öled,
El nem bocsátnak, a gyönyör miatt.

Tovább...

Vidéken

Kik szirtes országúton,
Rázó viharban,
Előhaladtanak:
Az elszánt férfiak,
Most mellék-útakon,
Csüggedve, tört-szívvel bolyonganak.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom