Szabó Endre

költő, író, hírlapíró, műfordító
1849. június 3. (Nagytoronya, Szlovákia) — 1924. február 4. (Budapest)

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Karácsonykor

Mintha csak ma volna, úgy eszembe' van még,
Az asztalnál körben ült a kis család,
Kint a vihar tombolt, oda-odaverte
Ablakainkhoz a zúzos rózsafát.

Tovább...

A nap

És minden reggel fölkél a nap
És mosolyogva halad, halad,
Lekémlel a kis magyar világra
Mintha csak épen minket vigyázna.

Tovább...

Elhagyatottság

Elhagytak, de ugyan ki is jönne hozzám?
Messze, falu-végen van a sátorom,
Félre eső, siket, taposatlan utcán
Bandukolok, hogyha kibátorodom.

Tovább...

Osvát Ernő jubileumára

Szerkesztettél, kritizáltál Osvát,
Egy is elég rá, hogy megkövezzenek...

Tovább...

A zápor

A csüggedt, őszi fák között
Lanyhán szitáló bús ködöt
Nem állhatom;
Pityergve sír, lomhán csepeg,
És únja őt mező, berek,
Völgy és halom.

Tovább...

Kató néne

Begyalogol minden reggel
Kató néne Palotárul,
Csetlik-botlik házrul-házra,
Nagy a sora: almát árul;
Kínálgatja szép almáit,
Szemével meg keres, kutat...

Tovább...

Költő temetésén

Égő fáklyák, koszorú-halmaz,
Díszruhában az egyletek, -
Szép katafalk, pompes des funébres,
Nevezetesség egy sereg;
Obligát bús arcz... a kereszttel
Vasvári is előtipeg...

Tovább...

00

Kifakadás

A Bodrogtól a Kis-Dunáig
Óh beh szép föld, kies vidék!
Nem bírom elképzelni máig,
Hogy ezt tőlünk mind elvivék,
Bolondulásig tépelődöm
Vad eseten, kuszált időkön,
És sehogy meg nem érthetem,
Hogy nincs oda utam nekem.

Tovább...

Téli vers

Adtál, uram, telet,
Milyen nem volt régen,
Hej, de nagy köszönet
Nincsen benne éppen;
Mintha te is csak a
Nagy urakat néznéd,
Kik könnyen vehetnek
Meleget is pénzért.

Tovább...

00

Agglegény-nóta

Azt se tudom, mit csinálok,
Ugy meguntam a világot;
A világon senkim sincsen énnekem,
Dehogy ér egy fakovát az életem!

Tovább...

Május elsején

Tudom, tudom, hogy megdalolt már
Jó, rossz poéta, szép tavasz;
Azt is tudom, hogy eddig is csak
Bús megadással tűrted azt.

Tovább...

00

Jób könyvéhez

Már tán meg sem élnék, ha nem
Cibálna, marna sok csapás,
Ha volna néha enyhülés,
Ha egy kínra nem jönne más.

Tovább...

Nehéz óra

Szomoruság, méla bánat
Meglepte az egész házat...
Napok óta, hetek óta
Valakit úgy várnak, várnak.

Tovább...

Idill

Zúgjatok, ti sűrű erdők,
Nőjjetek, ti büszke tölgyek,
Hajtsatok szép dús terebélyt,
Árnyas ágat mentől többet.

Tovább...

Lopnak, lopnak

Lopnak, lopnak, egyre lopnak,
Felvirradt a tolvajoknak -
Jó hazám, hisz’ beteg voltál -
De csakugyan haldokolsz már?...

Tovább...

00