Sárosi Árpád

Sárosi Árpád

rend­őr­ka­pi­tá­ny, költő és színműíró
1864. június 16. (Kassa, Szlovákia) — 1930. április 18. (Kassa, Szlovákia)

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Mesélgetek az erdőmnek

Te még nem vártál. Korán jöttem.
Nincs még pompája drága dísznek.
Mezitlen állsz, mint szűz menyasszony,
- Kit holnap esküvőre visznek.

Tovább...

Az erdőben

Összecsókolgatom, meg-meg ölelgetem,
Szeretem a fákat.
Örömmel fogadják, suttogva altatják,
Aki bús, ki fáradt.

Tovább...

Eltüntél, mint a szép nyár...

A páholy csupa fény volt:
Az első emelet.

Tovább...

Augusztus

Arannyal szegve felhők álom-tornya.
És benne, mintha harang szava szólna.
Kárpáti szél, amely fölötte jár:
Hervad a nyár.

Tovább...

Köd előttem, köd mögöttem

Hét mértföldet lépő csizmák,
Csillag-porban porladoznak,
Taposói jónak-rossznak,
Hegyet-halmot már nem birnak.

Tovább...

Ha kél a hold...

Ezüst ujjával bekopog.
Zenélnek bámész ablakok.
Megáll a fázós tölgy felett,
Halkan beszól:
"Nincs dal, sóhaj, vagy üzenet?"...

Tovább...

Az én hajóm...

A parton álltunk. Tavasz fiai,
Acélosak, bizakodók, szüzek.
Hivott a tenger, szava egyszerü.
Izzott a vágy, máglyáztak a tüzek.

Tovább...

Amikor az orgonafák...

Amikor az orgonafák
Szerelemről csak neked mesélnek,
Odateszem kincses-ládám
Szíved elé játékos cserének.

Tovább...

Virrasztok

Ezüst-palástos éjszaka,
Ahol megbúvik lárma, csend.
S a szoba békés asztalán
Poharak vidám dala cseng.

Tovább...

Felhők

Búcsuzik a nap. Aranysugarak,
Mint forró kézszoritás, siklanak.

Tovább...

Még visszanézek

Még visszanézek a kacagó völgybe,
Ahol az Élet vigan ünnepel.
Lent rózsák nyílnak, dalos ajku rózsák
A hegytető int, nekem menni kell.

Tovább...

Ismeretlen partok

A virágos partok egyre maradoznak.
Rohanó hajómat titkos erő vonja.
Szürkébb lesz az égbolt, csendesebb az erdő,
Mintha hűsre válnék vérem vágya, szomja.

Tovább...

A minden vágya

Koldusai a Legalábbnak,
Kiket rugdosnak, megaláznak.
Morzsákra éhes béna-gyávák,
A Legalábbot, azt imádják.

Tovább...

Apró kezed alszik

Mint liliom szirma,
Az illatos párnán, -
Apró kezed alszik
Pedig szavát várnám...

Tovább...

Magam vagyok

Azok a fehér, jéghideg hegyek
Didergő fák, a sápadt csillagok,
Egy sóhajtással sem felelnek s én
Magam vagyok.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom