Sántha Károly

evangélikus lelkész, költő és egyházi író
1840. október 22. (Kecskemét) — 1928. szeptember 7. (Budapest)

Szerző figyelése

A boldogság

Nincs e földön, nem is volt itt,
Izzadj érte bár mind holtig,
El nem éred,
Szenvedés itt csak a béred,
Oh, halandó!

Tovább...

Reformáció

Vállat a vállhoz, szív összedobogjon!
Kálvin s Luther így int egyiránt;
Ur Jézus Krisztus, tüzed itt lobogjon,
Te vagy az Ut, mutass jó irányt!

Tovább...

A tölgyek alatt

"A tölgyek alatt", itt pihent Ő,
Lehajtva ősz fejét a költő;
Most ott pihen, hol örök csend ül,
A csendbe csík szent lantja csendül.

Tovább...

Husvét ünnepén

Már ébredez s kél a virág sírjábul
És nyitogatja álmából szemét;
Ég-föld szépségén örvendezve bámul,
S azt súgja: oh mi édes, jó a lét!

Tovább...

00

Husvétkor

Örvendetes hír jött ma angyal-szárnyon,
Minden ajakról szent zsolozsma szálljon:
Édes zengéssel töltse be a tájat —
Az Úr feltámadt!

Tovább...

Itthon vagyok

Itthon vagyok, haza jöttem,
Üdvözöllek szülőföldem;
Mely után e szív sovárgott,
Láthatom már rónaságod,
Szent szabadság képe te.

Tovább...

Itthon

Vásznát teregetve hol Nausika játszik,
A mosolygó mennybolt hol messzire látszik.
Égiek álmától hol balzsamos a lég:
Ott élni, oh Hellász, öleden ohajtnék!

Tovább...

00

Margit esküvőjén

Kertedben a virágok
Kis fejőket lehajtják,
S halk, titkos hangon mindcsak
A nevedet sóhajtják.

Tovább...

Leveleim

Egész csomó sárgult levél,
Rendezgetem, olvasgatom;
Ugy fáj és mégis jól esik
Merengenem a multakon.

Tovább...

Borong az alkony

A nap lement. Borong az alkony,
Fáradt fejem már-már lehajtom
Pihentető álomra csendesen.
S miként a nap hányó sugára
Visszasüt még egyszer a tájra:
A múltba mélyed bágyadó szemem.

Tovább...

Karácsony ünnepén

Tündér Keletnek tájirul
Szent éjszakán hajnal pirul.
Világosság, jövel, jövel,
Elmére, szívre fényt lövellj!

Tovább...

Lesz még egyszer ünnep a világon

"Lesz még egyszer ünnep a világon!"
Zengsz óh költő és visszhangzik szavad.
Lesz virág a fán, gyümölcs az ágon,
S nép, erényben boldog és szabad.

Tovább...

00

Karácsonykor

Forgó időben forgó a szerencse,
A boldogság most itt, majd ott tanyáz;
De e napért a bút szív elfelejtse
S vidám örömtül hangozzék a ház.

Tovább...