Sáfáry László

Lendület

Csalfán a földre görbített ég
nem állja utamat.

Tovább...

Megtaláltuk a tüzet

Nevess!
Régen az élet jéghideg volt.

Tovább...

Sáfáry László a nevem

Fiatal vagyok.
Korán terebélyesedtek vágyaim
szülőföldem hatalmas hegyei között.

Tovább...

Hónap végén

A májuseste lázas ritmusára
szerelmesen bokáznak most a margaréták.

Tovább...

Eső

Az eső magasról jön
és halkan fürdeti a fákat.

Tovább...

A tavasz vándorol

A tengerparton talán elhallgatott egy andalúz gitár,
és körülöttünk kehelybe bomlik milliónyi bimbó.

Tovább...

Fény

A sötétség hegyről hegyre lép,
és a csillagok is az ég párnái mögé merültek.

Tovább...

Háború

A vén fenyő a kis fiának
múlt viharról reszketőn mesél.

Tovább...

Vaskohó

Erdő szélén,
a hegy tövében
sistergő vaskohó.

Tovább...

Erős vagyok

Erős vagyok, mint a csákány,
a viskók hajlott falát lebontom.

Tovább...

Való és álom

Való és álom, ebből áll az élet,
Csak valónak élj, hogy megküzdj vele,
Álomnak ha hiszel, valóra éledsz...

Tovább...

Virágok az égen

A parti fűzfa úgy néz a hömpölygő tömegre,
mint egy koldusgyerek.

Tovább...

Sokat sírnak az emberek

Izmunkat gépekbe töltögetjük.

Sok száraz akta agyvelőnket issza.

Tovább...

Hé, hegyoldalak

Kis pásztorfiúk ülnek tarisznyák körül.
Hé, hegyoldalak!

Tovább...

Hazám patakjai mentén

Hazám patakjai mentén
éhező zsellérek és szomorú szerelmesek élnek.

Tovább...