 | Pálóczi Horváth Ádámköltő, író, hagyománygyűjtő és országgyűlési követ |
Búsuljon a ló, elég nagy a feje
De mit töröm fejemet? hiszen nemcsak engemet érdekelnek
A gond s a sok bajok is, ily szomorún mások is énekelnek.
Alig vagyon, aki oly nagyon örülhessen,
Hogy néha ne kesergene keservesen...
Azt mondják, hogy nem illik a tánc a magyarnak,
Nem, ha neki bugyogót s félnadrágot varrnak,
De pengős sarkantyúnak, kócsagtollas főnek,
Illik gyöngyös pártának, magyar főkötőnek.
Trenk ír - azt egyik szereti - másik nem szenvedheti -
S melyiknek jobb ítéleti? - azé, aki szereti, -...
Láttál-e oly jeget, melyben meleg legyen?
S tüzet, mely fagylaló borzadást tegyen?
Jer tapogasd! én azt mellyemben viselem,
Meleg jég, hideg tűz, a tilos szerelem.
Menjetek hív követek! isten szent hírével,
Járjatok azon úton ezer szerencsével,
Melyen mint könnyű jutni dicsőség halmára,
Úgy nem újság lecsúszni kétség barlangjára.