Juhász Gyula

Juhász Gyula

a 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője
1883. április 4. (Szeged) — 1937. április 6. (Szeged)

Szerző figyelése

Strófák

Ó, álmaimnak tündérkirálynője,
Uralkodjál örökké lelkemen,
Engedd, hogy szívem álmát rólad szőjje,
Habár ez álom lenne szemfedője
És hervadása ez a szerelem!

Tovább...

Hitvallás

Szerelmem, mint a maniákus
Keleten: szent és isteni,
Te vagy nekem, bölcsnek, az Amor
Intellectualis Dei.

Tovább...

Köszönet a nőknek

Köszönet a nőknek,
Hulló csillagoknak, múló gyönyöröknek!

Tovább...

Halálhimnusz

Őt dalolom: hozzája mennek
Minden fejedelmek.

Tovább...

Egy régi nőnek

A múltak májusába
Eljössz-e még velem?
A múltak májusába,
Mely csupa szerelem.

Tovább...

Olvadáskor

Jön a tavasz már. A magyar tavasz.
A hallgató hó olvadásba fog.

Tovább...

Júlia

Fekete hídján a halálnak
Fehér szűz jött az életembe.
Júlia
Békéje, láza és szerelme.

Tovább...

A végeken, északon

E bús erdők fölött
- Ma köd van és enyészet -
Egy ősi óriásnak
Mérföldes lába döngve lépett.

Tovább...

Új verseim elébe

Menj nélkülem hát a Városba, ó könyv,
Menj nélkülem a szürkülő vidékről,
Ha itt maradnál, mint új borban ó gyöngy,
Eltöredeznél mély keserűségtől.

Tovább...

Sírvers

Itt nyugszom én könyvek között
Álomtalan és csóktalan.

Tovább...

Tájkép

Dermedten állnak a halotti csendben
Fekete nyárfák fülledt ég alatt.

Tovább...

Idegen sírok közt

Idegen sírok közt botorkál a lábam,
Idegen ősz fázós, öreg avarában.

Tovább...

Születésnapom

Mint nyárfák hárfázása nyári éjen,
Olyan magányos és olyan talányos
Elzengő ifjúságom, vert reményem.

Tovább...

Nyár

A távol csillagok oly szőke fénnyel égnek.
(Annára gondolok, ki szőke s messze rég.)
Kaszálók illatát üzenik esti rétek.

Tovább...

Vándordal

Mienk a veszély és
Mienk a világ.
Mienk a madár és
Mienk a virág.

Tovább...