Jékey Aladár

költő és műfordító
1846. január 7. (Szászfenes, Románia) — 1919. október 10. (Kolozsvár, Románia)

Szerző figyelése

Álom

Vállamra tette csontkezét
És megrázott nagyon.

Tovább...

A műhelyben

A Múzsa jön. Enyelgve súgja:
Jövel szent berkeimbe, várlak.
Repülnék s ez a durva gép, ah!
Legyötri lelkemről a szárnyat.

Tovább...

Ha lelkünk...

Ha lelkünk hozzád csillagok királya
Elmélkedésnek szárnyán közelit
S a végtelenség tengerére szállva
Mély, titkos áram visszahajt megint...

Tovább...

00

Az én fajom

Szeretnélek nógatni, ütni, tolni,
De csak szeretlek, én tunya fajom.

Tovább...

Tavaszunk kérdez

Itt vagyok, ime!
Fekete fákban
Duzzad a zöld ér.
Hát a piros vér
Mért, hova foly még?

Tovább...

Reggel

Fürge kis menyecske
Aranyos kedéllyel,
Szeretlek én téged
Lelkem örömével,
Gyönyörűség nézni
A te fürgeséged,
Gyönyörűbb a szívnek
Nagy jókedvüséged.

Tovább...

Egy régi imádságom

Uram, veled én pörbe szálltam...
Egedre köveket dobáltam
S most hullanak rám garmadában.

Tovább...

Resignatio

Leteszem már én is
Az iró pennámat,
Vagyis inkább mondva
Rekedt furulyámat.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ