Erdélyi János

Erdélyi János

ügyvéd, akadémiai tanár, költő
1814. április 1. (Kiskapos, Szlovákia) — 1868. január 23. (Sárospatak)

Szerző figyelése

Szellőhöz

Jössz te, szellő, kék hegyekrül,
Hol fenyők között suhogtál?
Jössz a tengernek szinéről,
Hol habot törél s hajókat?
Vagy mezőjéről csatának,
Hol magas zászlót emeltél?

Tovább...

00

Elmennék én katonának...

Elmennék én katonának,
Csak kötéllel ne fognának.
Ugyan kinek volna kedve
Gyöngyélethez erőltetve?

Tovább...

A subámnak nincs melege...

A subámnak nincs melege,
Megvesz az isten hidege;
Csaplárosné, ha van szived,
Gyujts világot, gerjessz tüzet.

Tovább...

00

Végakarat

Természetes, hogy amikor már
Engem meg fognak itélni,
Lerázva testiségem kérgét,
Régen nem is fogok élni.

Tovább...

Búcsú gömörtül

Fájátul a levél, Gömörtül én
Búcsúzom a halvány ősz kezdetén.
Vendég valék, úgy jöttem, úgy megyek;
Akarja ég, hogy én boldog legyek.

Tovább...

00

Alpeseken

E vidék-e a szellők hazája,
A források élő csatornája,
Hol világot választó fejével
Szolgál a bérc két tengert vizével?

Tovább...

Egy gyermek születése

A pórkunyhóban gyermek született,
Egy rabbal e földnek több rabja lett.
Szegény a kunyhó, hangos és hideg;
Az élet árva benne és rideg.

Tovább...

00

Könyörgés

Isten, magas vezére
Árpád csatáinak,
Buzdúlj dicső segélyre
Késő utódinak!

Tovább...

Mátyás a szántó

Még iskolás fiú korában
Mátyás egy könyvvel tarsolyában,
A háztól elszökött,
Suhancnak öltözött.

Tovább...