 | Dsida Jenő versei az irodalomról és a költészetrőlerdélyi magyar költő |
Aranyom is van néha-néha
meg sziporkázó tűz-gyémántom
s kincseskamrák pántos zárát
verő fejszével sohse bántom.
ezek a versek.
Sóhajszárnyon repülnek és
megnevezhetetlen vágyú,
békét-esengő levélkéket visznek...
Tollam zenéje halk, kaparó nesz:
az első bús, de vigasztaló lesz, -
Édesanyámnak írom.
Már őszbe járunk lassan, lassan
és nincs kedvem, hogy mutogassam
dalba-zengő kedvemet. -