Bessenyei György

Bessenyei György

író és költő, a magyar felvilágosodás meghatározó egyénisége
1747. (Tiszabercel) — 1811. február 24. (Bakonszeg)

Szerző figyelése

Mordság

Ez egy boglyás paraszt, az homloka ráncos,
Keresztül jár szeme, ábrázatja piszkos.

Tovább...

Sundaság

Ez egy éjtszakákon kísértő boszorkány,
Ki mint a dühösség, veszett szemeket hány.

Tovább...

Szép ész

Ez egy szép képekkel kicifrázott szoba,
Villámlás jár benne, hangzik arany szava.

Tovább...

Utálat

Ez egy megcsömörlött gyomor, melly émelyeg,
Hányás erőlteti, korog és kevereg...

Tovább...

Unalom

Nem egyéb közöttünk a rágó unalom,
Mint egy erőszakkal reánk vetett álom.

Tovább...

Szépség

Ez egy isteni kép díszes formájával,
Egyenes termete; nyájas orcájával.

Tovább...

Öröm

Ez egy nyájas gyermek, kacag szüntelenül,
Sokfelé enyeleg; soha veszteg nem ül.

Tovább...

Harag

Ez egy forró fazék, mellybe a tűz buzog,
Hévsége szikrázik s szüntelenül mozog.

Tovább...

Szegénység

Ez egy búsult térség, puszta és fövenyes.
Tele van tövissel, száraz, hitván, szennyes.

Tovább...

Házasság

Pénz és szeretet kell a jó házassághoz...

Tovább...

Barátság

Ha feltaláltatik köztünk a barátság...

Tovább...

Szerelem

Minden érzésünknek anyja a szerelem,
Ez olly nagy oltalom, melly nagy veszedelem.

Tovább...