Bárd Miklós

eredeti nevén Kozma Ferenc, költő
1857. február 26. (Marcali) — 1937. május 4. (Budapest)

Szerző figyelése

Mi voltam itt?

Katona mindenek előtt,
Mint Anonymus - költő,
Turista, vadász, madarász,
Vonzott a hegy az erdő,
Lovaglómester - oktató,
Hű rózsakertész, virágápoló
És végül mindenek felett...

Tovább...

Suhog a kasza

Künn a határban suhog a kasza
És aratunk Isten nevében.
Javunkra dőlt el a csata,
Az elemek csatája dúlt e téren.

Tovább...

Ki soká él

Ki soká él, sokat temet,
Ki túlélted testvéridet,
Ki kortársaidat elhantolod -
Az Időnek, mely itt hagyott,
Hogy mélázgass a késő napsütésen,
Nehézveretű bánatpénzben
Minden óráért vámot kell fizetned:
Javakkal, melyek már gyéren fizetnek...

Tovább...

Titok itt minden

Titok itt minden, magam is
És minden, ami élő,
Titok az innen távozó,
Az ide visszatérő.

Tovább...

György fiam könyvébe

Ne néked, Györgyöm, sivatag lakója,
Bús Borsovának közigazgatója,
Egész kötetnyi nóta.

Tovább...

Van itt babér

Van itt babér - van irodalmi,
És sok más, mint az érdem, annyi,
De mind e fej disz, ez is, más is
- Oh vanitatum vanitatis! -
Mosolyra készt engem manapság.

Tovább...

Sirfelirat

Tartós borút nem tűrt a lelke,
Örömre született;
Mint élet-művész kimagaslott
Mindenek felett.

Tovább...

A balaton

Csacsog, fecseg, de nem tör csendet,
Szellők alusznak a habon.
Csak néha-néha loccsan egyet,
Szelíden, lágyan, altatón.

Tovább...

Az eljövendő elé...

Szűkszavú volt eddig, s komor a gyászunk,
De beszédes az igazságunk,
S ezt meghallák a népek.

Tovább...

Valakinek

Te kis csacsi... csak nem hiszed,
Hogy hívság, nótaviszketeg
Készt engem verseket kántálni,
Meghallgatást a mától várni,
Mely szerinted rég leszámolt velem,
Nem úgy fiacskám - istenuccse nem!

Tovább...

Fogytán a lisztláng

Fogytán a lisztláng... Sok a jó búza,
A szeme teljes, megvan a súlya,
Sütetje is jó és a sütemény
Kiadósabb a réginél.

Tovább...

Fekete bolygó

Így volt-e tervedben Uram?
Virrasztó szemed csukva van,
Nem döntöd el, ki győz, ki essék,
Az isteni bús semlegesség,
Sorsára bízta e szép csilla­got.
Ez lázban égett, dacban lobogott,
S te pillanatra lehunytad szemed.

Tovább...

Végeztem

Végeztem... Mi az ami hátra van még?
Elgondolom: ha lóra kapnék,
Ballagva szótlan, kantárt megeresztve -
Már alkonyatig nyomom veszne.

Tovább...

Hová, hová?...

A novembernek éle, foga van.
A tél fenyeget a metsző szelekbe:
Mi eltámolygunk bús hajléktalan
S csak kérdezgetjük: hova, merre?

Tovább...

Sport

Bár megviselt az izmom, idegem,
Nékem a sport nem idegen,
S mint lovasember gyönyörködve nézem,
Ha fiaink java a téren
A nemes vetélyben kivál,
Ilyenkor, mint a kivénült csatár,
Az ifjú népet arra biztatom:
Feszüljön ín, duzzadjon az izom.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom