Bajza József

Bajza József gyászoló versei

költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
1804. január 31. (Szűcsi) — 1858. március 3. (Pest)

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Egy leányka sirján

Nyúgodj csendes föld alatt,
Nyúgodj szép leány,
Bájid elhervadtanak
Élted hajnalán.

Tovább...

Az est

A nap leszállt, borúlnak az
Arany-felhős egek,
Mezőkön a pásztorsipok
Elcsendesűltenek.

Tovább...

Lenke dala

Faluvégen erdő,
Erdőben magány,
A magányba' sírdomb
Hársak alkonyán.

Tovább...

Egy anya keserve

Alszol csendes árny alatt,
Kisded gyermekem,
S nincs e földnek hajnala,
Mely felkölt nekem.

Tovább...

Az özvegy

A sárguló kertfákra néz
Egy halvány szép nő ablakán;
Az őszi nap leszálla már,
Gyászló, sötét az éjmagány.

Tovább...

A visszatért

Eltemette honját
A mohácsi vész,
Vissza vércsatákból
Tér a bús vitéz.

Tovább...