Arany János

Arany János

magyar költő, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára
1817. március 2. (Nagyszalonta) — 1882. október 22. (Budapest)

Szerző figyelése

Csalfa sugár

Kis bokor, ne hajts még,
Tél ez, nem tavasz;
Kis lány, ne sohajts még;
Nem tudod, mi az.

Tovább...

Nem kell dér...

Nem kell dér az őszi lombnak,
Mégis egyre sárgul:
Dér nekűl is, fagy nekűl is,
Lesohajt az ágrul.

Tovább...

Még ez egyszer...

Még ez egyszer, még útószor
Hadd zendűljön meg dalom;
Mért sebeim' rejtegetni?

Tovább...

Tanulság

Rossz szememről egy nagy könyvben
Míg megkérdem a tudást:
Jó tanácsot nem lelek, de
Kapok új szemgyulladást.

Tovább...

Otium

Hiszen daloltam már is
Untig eleget...

Tovább...

Régi adoma

Bujkált a nap. Vén cigányt
Majd megvette a hideg.

Tovább...

Sejtelem

Életem hatvanhatodik évébe'
Köt engem a jó Isten kévébe...

Tovább...

Sejtelem

Ifjúkori munkát öregen ne végezz,
Ha akarod, hogy jól menjen sora véghez...

Tovább...

Évnapra

Nyolcvan év
Ritka szép;
Hetven év...

Tovább...

Különbség

Az ifju évek bajt hoznak s visznek,
Ha rontanak, viszont jóvá tesznek...

Tovább...

A sors humora

Mint folyondár, melynek
Támasza kidőle,
Roskad le az özvegy
- Oly hirtelen özvegy! -
A fekete földre.

Tovább...

Évnapra

Ma hatvankét esztendeje annak,
Mikor engem megtettek Johannak...

Tovább...

A szájasok

Sokan szeretnék a hazát:
De gyűlölik minden fiát...

Tovább...

Családi kör

Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.

Tovább...

Enyhülés

Kél és száll a szív viharja
Mint a tenger vésze;
Fájdalom a boldogságnak
Egyik alkatrésze;
Az örömnek levegőjét
Megtisztítja bánat,
A kizajlott búfelhőkön
Szép szivárvány támad.

Tovább...