Amade Lászlómagyar költő |
Kivánsz ha szeretni,
Engemet szenvedni:
Légy hivség,
Tisztán égj,
Kivánom.
Isten hozzád! szivem
Mert tőled távozik,
Zokog s kinoz, hivem,
Hogy érted lángozik;
Mert az nélkül köll lennem,
Kit hóltig köll szeretnem:
Ez a legnagyobb kin,
Szivem már nem enyim.
Kukuku, kukucskám!
Szállj én hozzám madarkám!
Szivem hozzád hódul,
Ha lát, ugyan újúl,
Készen vár már kalitkám.
Szerelmemet ha vizsgálom,
Álnokságát tapasztalom;
Édesgetett még megejtett,
Még hálójában keritett,
Most jól látom, mi haszna.