Ady Endre

Ady Endre versei az emberi kapcsolatokról

teljes nevén Ady András Endre, költő és újságíró
1877. november 22. (Érmindszent) — 1919. január 27. (Budapest)

Szerző figyelése

Vihar és fa

Kóbor gyermekem hazajött:
Kicsi Békességem
S a fák és a záporos vihar
Nagy egyességét nézem,
Csókos csatáját bámulom.

Tovább...

Menekülés úri viharból

Minden vihar, úri vihar,
Áldott átok:
Közelebb hoz tihozzátok.

Tovább...

Akkor sincsen vége

Te vagy ma mámnak legjobb kedve
És olyan gazdag ez a ma,
Hogy, ha egy életet akarsz,
Ma nézz jól a szemembe.

Tovább...

A harmadik emeletre

Szobám: a harmadik emelet
S aki szeret,
Gondolja meg, mert hosszú az út,
Mert rossz, hazug,
Aki tagad.

Tovább...

Megint sokan néznek

Megnézem magamat:
Megint sokan néznek:
Vagyok érdemeltje,
Vagyok-e valakije
E sokan-nézésnek?

Tovább...

Nagyon közelbe kerültünk

Kezdetben tán nem is hevültünk
S mégis:
Szép, ócska, vágykódó, jó szivek,
Be nagyon közelbe kerültünk.

Tovább...

Akarom: tisztán lássatok

Akarom, hogy szeressetek,
Az érdemem talán kevés:
Akarom, hogy szeressetek.

Tovább...

Hiven sohase szerettem

Csókjaimat szedtem, vettem,
Híven sohase szerettem.

Tovább...

Engem félig szerettek

Még egy kis felednivalóm van
S csak addig fognak tudni rólam,
Míg ezt az egyet is lerázom:
Engem mindig félig szerettek.

Tovább...